IPPC irányelv szerint kötelezett tevékenységek

A TANÁCS 96/61/EK IRÁNYELVE (1996. szeptember 24.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentésérő”

1. melléklet: az IPPC irányelv szerint kötelezett tevékenységek listája, azoké a tevékenységeké, melyekből származó környezetszennyezés integrált megelőzését és csökkentését koordinálja az IPPC rendelet

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT IPARI TEVÉKENYSÉGEK KATEGÓRIÁI

1. Ez az irányelv nem vonatkozik azokra a létesítményekre vagy létesítményrészekre, melyeket kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és folyamatok tesztelésére használnak.

2. Az alábbiakban megadott küszöbértékek általában a termelési kapacitásra vagy teljesítményre vonatkoznak.

Ahol egy üzemeltető több ugyanabba a körbe tartozó tevékenységet folytat ugyanabban a létesítményben vagy ugyanazon a telephelyen, a tevékenységek kapacitása összeadódik.

• 1. Energiaipar
  • 1.1. Égetőművek 50 MW -ot meghaladó hőteljesítménnyel
  • 1.2. Ásványolaj- és gázfinomítók
  • 1.3. Kokszolókemencék
  • 1.4. Széngázosító és -cseppfolyósító üzemek

• 2. Fémek előállítása és feldolgozása
  • 2.1. Fémérc (beleértve a szulfidércet is) -pörkölő vagy -szinterelő létesítmények
  • 2.2. Nyersvas vagy -acél előállítására (elsődleges vagy másodlagos olvasztás) szolgáló létesítmények, ezen belül folyamatos öntödék 2,5 tonna/óra kapacitás felett
  • 2.3. Vasfémfeldolgozó létesítmények
    • a) meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitás felett
    • b) kalapácsos kovácsműhelyek, ahol a kalapácsonkénti ütési energia meghaladja az 50 kJ/kalapács értéket és ahol a hőteljesítmény meghaladja a 20 MW-ot
    • c) védőolvadékfilm-felvitel 2 tonna nyersacél/óra feldolgozókapacitás felett
  • 2.4. Vasfémöntödék 20 t/nap termelőkapacitás felett
  • 2.5. Létesítmények
    • a) nemvas nyersfémek ércből, koncentrátumból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárással történő előállítására
    • b) nemvasfémek, ezen belül visszanyert termékek (finomítás, öntés céljából történő) olvasztására (ötvözésére is) ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb fémek esetén 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett
  • 2.6. Fémek és műanyagok elektrolitikus vagy kémiai eljárással történő felületkezelésének létesítményei, amelyekben a kezelőkádak térfogata meghaladja a 30 m³-t
• 3. Ásványipar
  • 3.1. Cementklinker előállítása forgókemencékben 500 tonna/nap gyártókapacitás felett, vagy mész előállítása forgókemencében 50 tonna/nap gyártókapacitás felett vagy egyéb kemencében 50 tonna/nap gyártókapacitás felett
  • 3.2. Azbeszt vagy azbeszttartalmú termékek előállítására szolgáló létesítmények
  • 3.3. Üveg, ideértve az üvegszálat is, előállítására szolgáló létesítmények 20 tonna/nap olvadási kapacitás felett
  • 3.4. Ásványi anyagok olvasztására, ideértve az ásványi szálakat is, előállítására szolgáló létesítmények 20 tonna/nap olvadási kapacitás felett
  • 3.5. Kerámiatermékek, különösen tetőcserép, tégla, tűzálló tégla, csempe, kőedények, porcelán égetéses előállítására szolgáló létesítmények 75 tonna/nap gyártási kapacitás felett, és/vagy ahol a kemence kapacitása meghaladja a 4 m³ -t, és a kemencénkénti beágyazási sűrűség meghaladja a 300 kg/m³ -t.
• 4. Vegyipar
  • Az ebben a részben felsorolt tevékenységi körök vonatkozásában gyártás alatt a 4.1. – 4.6. pontokban felsorolt anyagok vagy anyagcsoportok ipari méretű, vegyi eljárással történő előállítását értjük.
  • 4.1. Alapvető szerves vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például:
    • a) egyszerű szénhidrogének (nyílt vagy zárt szénláncú, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás)
    • b) oxigéntartalmú szénhidrogének, mint például alkoholok, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxigyanták
    • c) kéntartalmú szénhidrogének
    • d) nitrogéntartalmú szénhidrogének, mint például aminok, amidok, nitrogéntartalmú vegyületek, nitro- vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok
    • e) foszfortartalmú szénhidrogének
    • f) halogéntartalmú szénhidrogének
    • g) szerves fémvegyületek
    • h) alapvető műanyagok (polimerek, szintetikus szálak, cellulózalapú szálak)
    • i) szintetikus gumik
    • j) festékek és pigmentek
    • k) felületaktív anyagok
  • 4.2. Alapvető szervetlen vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például:
    • a) gázok, mint például ammónia, klór vagy hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén oxidjai, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, foszgén
    • b) savak, mint például krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessavak
    • c) lúgok, mint például ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid
    • d) sók, mint például ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüst-nitrát
    • e) nemfémek, fém-oxidok vagy más szervetlen vegyületek, mint például kalcium-karbid, szilícium, szilícium-karbid
  • 4.3. Foszfor-, nitrogén- vagy káliumtartalmú (egyszerű vagy összetett) műtrágyát előállító vegyipari létesítmények
  • 4.4. Alapvető növény-egészségvédelmi szereket és biocidokat előállító vegyipari létesítmények
  • 4.5. Alapvető gyógyszeripari termékeket kémiai vagy biológiai eljárással előállító létesítmények
  • 4.6. Robbanószereket előállító vegyipari létesítmények
• 5. Hulladékgazdálkodás
  • A 75/442/EGK irányelv 11. cikkének és a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelv 3. cikkének sérelme nélkül:
  • 5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítására vagy hasznosítására szolgáló létesítmények, ahogy ezeket a 91/689/EGK irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében található, a veszélyes hulladékokról szóló jegyzék, a 75/442/EGK irányelv II. A. és II. B. mellékletei (R1, R5, R6, R8 és R9 hasznosítási eljárások), valamint a hulladékolajok ártalmatlanításáról szóló, 1975. június 16-i 75/439/EGK tanácsi irányelv meghatározza, 10 tonna/nap kapacitás felett
  • 5.2. Települési hulladékot égető művek, ahogy ezeket az új településihulladék-égető művek által okozott levegőszennyezés megelőzéséről szóló, 1989. június 8-i 89/369/EGK tanácsi irányelv és a Tanács a meglévő településihulladék-égető művek által okozott levegőszennyezés csökkentésérő szóló, 1989. június 21-i 89/429/EGK irányelve meghatározza, 3 tonna/óra kapacitás felett
  • 5.3. Nem veszélyes hulladékot ártalmatlanító létesítmények, ahogy ezeket a 75/442/EGK irányelv II. A. melléklete a D8 és D9 címek alatt meghatározza, 50 tonna/nap kapacitás felett
  • 5.4. Napi 10 tonnánál többet fogadó, vagy 25 ezer tonnánál nagyobb összbefogadóképességű hulladéklerakók, kivéve az inert hulladékokat fogadó lerakókat
• 6. Egyéb iparágak
  • 6.1. Ipari üzemek a következők gyártására:
    • a) cellulóz fából vagy egyéb rostanyagból
    • b) papír és karton 20 tonna/nap gyártási kapacitás felett
  • 6.2. Szálak vagy textíliák előkészítésére (mint például mosás, fehérítés, mercerezés) vagy festésére szolgáló üzemek 10 tonna/nap feldolgozási kapacitás felett
  • 6.3. Nyersbőr és irha cserzésére szolgáló üzemek, ahol a feldolgozási kapacitás meghaladja a napi 12 tonna készterméket
  • 6.4.
    • a) Vágóhidak 50 tonna vágott súly/nap kapacitás felett
    • b) Kezelési és feldolgozóüzemek élelmiszer-ipari termékek előállításához a következő anyagokból kiindulva:
      • – állati eredetű nyersanyagok (a tej kivételével) 75 tonna késztermék/nap gyártási kapacitás felett
      • – növényi eredetű nyersanyagok 300 tonna késztermék/nap gyártási kapacitás felett (negyedéves átlag alapján)
    • c) Tej kezelése és feldolgozása napi 200 tonna beérkezett tejmennyiség felett (éves átlag)
  • 6.5. Állati tetemeket és hulladékokat ártalmatlanító vagy újrafeldolgozó létesítmények 10 tonna/nap feldolgozási kapacitás felett
  • 6.6. Baromfi vagy sertés intenzív tenyésztésére szolgáló létesítmények több mint:
    • a) 40 000 férőhellyel baromfi számára,
    • b) 2 000 férőhellyel (30 kg feletti) hízósertés számára, vagy
    • c) 750 férőhellyel tenyészkoca számára
  • 6.7. Anyagok, tárgyak vagy termékek felületének kezelésére szerves oldószereket használó létesítmények, különösen olyanok, ahol felületmegmunkálást, nyomdai mintázást, bevonatkészítést, zsírtalanítást, vízállóvá tételt, fényezést, festést, tisztítást vagy impregnálást végeznek, és ahol az oldószer-felhasználás a 150 kg/óra feletti, vagy éves szinten a 200 tonnát meghaladja
  • 6.8. Szenet (jól kiégetett szén) vagy elektrografitot égetéssel vagy grafitizálással előállító létesítmények